Literatura Filozoficzna

Poznan, 1989. 06. 28

„Az öreg Platón…”

- Ahogy Őszentsége biztosan tudja, Platón nem képezte egyetemi tanulmányaim tárgyát. Filózófiáját nagy vonalkban +/- 1970-ben, talán 1971-ben ismertem meg a Poznańi Műszaki Egyetem Vegyészeti Szakán.

- Talán Őszentsége tudja, az egyetemet nem fejeztem be.

- Tudom, hogy a görög Mester azt vallotta, hogy az ember csak az i d e á k vetületét látja, mint árnyakat a barlang falán, háttal állva a Napnak. - Szóval az ember csak az i d e á k vetültét ismerheti, láthatja meg…

- Ha Isten a Lét: - Önmagáról – Gondolkodó, Abszolút Értelem, Értelemtudat, „tudományos konvenciók”, a „földi élet” mindez a gyümölcse – fantasztikus teljesítménye a TUDAT-URÁNAK. Az értelemben jönnek lére az ideák, a tudományos konvenciók, pl.: az asztrónómia, a paleontológia, az antropológia, a geológia, az orvostudomány, a kémia, a nyelvészetek, a vallások - bár talán az utolsóként említettet kéne az első helyre emelni.

- Látható, hogy Isnet képes a t r a n s z f o r m á c i ó r a, az ideák és tudományos konvenciók átlényegítésére pl.: k é p e k k é a l a k í t á s á r a, az elképzeléseket és a nézeteket k é p e s k i v e t í t e n i a t u d a t b a. - A kémiában létezik a s z u b s z t i t ú c i ó fogalma (pl. nukleofiles), amikor egy konkrét atomcsoportot csatlakoztatunk egy nagyobb egészhez, melynek során létrejön egy kötés.

Igy a nézetek, a „képek”, a képzelet alapvetően a Tudat Ura akaraterejével és képességeinek segítségével kerülnek beillesztésre.

Az ideák transzformációra (pl. képekké), majd kivetítétsre kerülnek a Tudatba. A Tudatértelembe konkrét tartalmak vagy képzelgések kerülnek behelyezésre, melyek előzőleg kigondolásra kerültek a Tudatos elmélkedés útján.

- Van itt még egy lényeges kérdés:

Az öreg Platón nagy valószínűséggel tudta, hogy az ember maga sem teljesen objektív, önálló létező.

Ebből a szemszögből nézve az ember sem más, csak egy elképzelés, akit a Teremtő az akaratával saját Tudatában életre hívott, azaz valójában szubjektív létező – Istentől függő – Benne élő.

Az „Ember esetében” szintén kivetítésre kerül „az emberről” alkotott idea a Tudatban, elhelyezésre kerül az Értelemtudatba ugyanúgy, mint sok más tartalom. Tartalom, tartalommal nem egyelő – a képzelet nem azonos a képpel, a kép nem azonos az egyszerű gondolattal. A T U D A T T Ü K Ö R „minden egyes embernél” nagyon aprólékosan kidolgozott, összetett – egymástól különböző. Egyes tartalmak nagyon mélyre nyúló alappal rendelkeznek – ezek a bizonyosság, a meggyőződés, mások nagyon illékonyak, de nagyon erősek – pl. szexuális állapotindukció, más ha „az ember tudja” - hogy látja, és más ha tudja – hogy hallja vagy érzi.

Megjelenik a képzeletben – a tudatos – k é p k e m é n y s é g é v e l. - Ahogy már írtam a A T U D A T – É R T E L E M T Ü K Ö R minden egyes ember esetében nagyon bonyolult, összetett – egymástól különböző, pl.: a mélység, a meggyőződés, az intenzitás, a feszültség tekintetében, mindabban amint köznapi szóhasználatban az „érzékszerveink regisztrálnak”.

Az ideák t r a n s z f o r m á c i ó ja pl. képekké.

E z é r t k ö v e t k e z t e t é s e m: az ember is képzelet szüleményeként a Tudatban létezik – nem független létező, hanem szubjektíven létezik I s t e n n e k é s I s t e n n é l.

- Öreg Platon – Arisztotelész – Kant – Tęczar.

Örömmel mutatom be a fent leírtakat Őszentségének

A.T.

„Igazság és igazság – II”

alcím „Fogalom és fogalom és idea…”

A kegyelem, az irgalom, a szeretet mind olyan fogalmak, melyekkel az Isten és az ember kapcsolatát szokták jellemezni… - lehetséges, hogy ezek „tiszta fogalmak”.

Ha az ember az Abszolút Értelemben létezik, ha csak az Úr Intellektusának egy szüleménye, beragadva a Tudatértelembe – akkor az ember csak egy intellektuális létező – azaz szellemi létező. Ki más tudná, ha nem Isten, hogy lett megteremtve az ember, és van folyamatosan, „szinte” minden másodpercben teremtve ( - kis különbségecskékkel és különbségekkel). A kegyelem teljesség, az irgalmasság és a szeretet az Isten és az ember kapcsolatában bizonyos szinten (tudományos) konvenció. Lehetséges, hogy ha a „földi valóság” csak a Tudatértelemben létezik – nem beszélhetünk Isten ember iránti elfogultságáról. Lehetséges, hogy nincsenek racionális jelei az érzelmeknek az Isten és az ember kapcsolatában. Lehetséges, hogy az Úr a „földi valóságot” talán nem csak eszközként kezeli, de legalább is napi rutinként. Például az orvostudományban a időszakos vizsgálatok idején először az alap – a rutin vizsgálatokat folytatják le ( - minden esetben), majd az igényektől függően végzik el a speciális (plusz) vizsgálatokat. Lehetséges, hogy ilyen az Úr tisztán intellektuális tevékenysége (munkája) is → „A Fáraó és a rabszolga…” – 1990 áprilisa

Az Úr Istennek joga van szörnyű dolgok megteremtéséhez pl. Verdun, Sztálingrád, Vad Mezők – mert ezek csak az ő „Tudatértelmében” zajlanak le → „Az öreg Platón…” 1989 júniusa (Más – pl. lepra, daganatos betegségek, AIDS) - Lehetséges, hogy az Úr jó - „az én utam, nem a ti utatok” - és a „fa a gyümölcséről ismerszik meg”. (Az Úr féltékeny Isten”). - Lehetséges, hogy különleges helyzetekben pl. Jézus Krisztus variációra nagyobb figyelmet és több intellektuális munkát fordít. Az egyházi énekekből tudjuk, hogy Jézust már 4 ezer éve várták, és a Mennybe menetele után már majdnem 1970 földi év telt el. – Tehát ez a variáció többször felbukkan (belefonódik) az emberiség egész (Zsidó naptár szerinti) történetébe. – Ha az Úrnál az örökkévalóság csak egy pillanat (és fennáll ez a lehetőség) – akkor az Úr feladata – mindent tudni (szó szerinti értelemben Örökké és Mindent) ( - mert az Úr bizonyosan tudja mi lesz a „földön” mégpedig jó előre ) – tisztán a variánsok bonyolult (szerteágazó) összefonódásáról van szó – tisztán intellektuális munka – lehetséges, hogy nincs helye itt az érzelmeknek. Ha ez ember egy kivetített és transzformált idea (pl. egy képbe) – a „Tudatba” „mint egy árny”- pl. mint Kurosava filmjében (pl. „Az öreg Platón…”-ban) akkor az Úr Isten az emberrel bármit megtehet, amit csak akar – pl. bűntudat nélkül. „És, hogy van–e szíve - „Az Úrról„ 1982 március és talán fiatalos felkiáltással „talán túlzás…” – és most kérdőjel nélkül – mennyit lehet elviselni , kibírni. – és talán jobb lenne, ha lenne kérdőjel.

- E cikknek lehetne még egy alcíme: „Az Úrról – II”.

Ahogy Őszentsége is látja nincs ebben a Szövegben semmi új („Az Úrról…” – 1982, „Az öreg Platón…” – 1989, „A Fáraó és a rabszolga…”-1990).

De talán a fent említetteket meg kellett fogalmazni.

Lejegyezve Poznanban 1999 február 26-án
Andrzej Józef Jan
Tęczar

Andrzej Tęczar Poznań, 1989.07.02

„AZ ÚRRÓL” – a vers alapja 1982.03.30

A gondolkodás rabja
Saját variációkat hív életre,
Saját variációkban hív életre,
És mi az Értelemtudat részeiben
Mint az Tudatértelem kvartjain élünk

Képzelt egyénkként,
Az „én” lelkem az Úrhoz tartozik.
Modifikáció vagy evolúció
Egyre megy, mint fiúnál pollúció

A lét él-e vagy végtelen?
És vajon életet adott-e valaki a létnek?
És vajon van-e szíve a létnek?
Talán túlzás
Hogy a kettős tudás
Terveit övezi árulás

És itt meg kell jegyezzem:
Létezem, vagy tudom – hogy létezem,
Látok – vagy tudom, hogy látok
És hogy saját tudatértelmem
Az Úr előtt nem „szégyellem”.

Andrzej Józef Jan Tęczar

Andrzej Tęczar

Poznań, 1991.08.03

„Igazság és igazság...”

- A „földi valóságban” objektív igazságokból - „az ember számára” talán kevés akad. Biztos, hogy – objektív - igazság Isten létezésének ténye.
- Támaszkodva az „Az Úrról” című versben vagy az „Az öreg Platón...”-ban foglaltakra, kimutatható, hogy Isten az embertől úgymond függetlenül létezik – azaz lehetséges, hogy ember nélkül is létezik Isten…
Az objektív igazság talán az Úr gondolkodási képessége – gondolati folyamatok lezajlásának szükségessége – vagy tudatállapotok megléte (az Úrnál). Az objektív és Istenhez viszonyítva egyszerre szubjektív igazságok az Úr tulajdonságai – pl. az ideák transzformációjának és kivetítésének ténye, a fogalmak pl. képekké alakítása, és a fogalmak elképzelése, „elhelyezésük” a Tudatban (az Úrnál) - többek közt ott „ahol játszódik” a „földi élet” -
E kategória mintájára lehet, hogy elhelyezhető lenne az „Úr pszichéjébe” a piros színhez való vonzódás
– háborúk, sebészeti beavatkozások, nők fiziológiája...
- a Biblia gyakran említi, hogy: t e t s z i k valami az Úrnak…
A művészi tapasztalatok széles skáláját vonultatja fel pl. a „Frigyláda” építése – hisz egyszerre szépséges, művészi, de egyben szaktudás és részletek kivitelezésének technológiája is a Frigyláda.
- „A Fáraó és a rabszolga”-ban lejegyzésre került: - az Úr hatalmas intellektuális képessége, az Ő intellektuális potenciája, emberi létszámban kifejezve, emberek, akik sikereket értek el a Tudományok és a Művészetek területén és ezek összefonódásában…
Eddig főleg a Művészetről írtam. De léteznek más szakterületek is: Matematika, Fizika, Tehnika, amik, mint ahogy fent említettem, „összefonódnak a Művészettel. – pl. a Kémia. A természettudományok a Matematika segítségével írják le a „fizikai jelenségeket”- mintákká – matematikailag kifejezett igazságokká, melyek megismételhetőek. – Kezdve a „Fizika leghidegebb területeivel” pl. a P.Debye-hőmérséklet elmélettel – a csillagászat és a kvazárok területeivel a „Planck-állandó” nagyságáig vagy az „oldhatósági termékekig” (pl. HgS) – a Kozmikus távolságoktól (milliárd fényévek) – hiszen nem létezik legkisebb vagy legnagyobb szám, - mert képzeletben létrehozható „1”-gyel nagyobb vagy kisebb szám (- balra a „0”-tól) – egészen kifáradásig.
Érdekes tudomány a kémia, ahol vegyületek „tulajdonságai” összekapcsolásra kerültek pl. a klasszikus minőségi analízisben a vegyület színével: pl. vastiocianát Fe(SCN)³, vas (III) szulfocianid, cink-, antimon-, bizmutszulfidok (színei), és ez kifejezhető matematikai képletekben… (az atom felépítésének matematikai modellje, kémiai reakciók teljes leírása, szilárd test sztereoszkópiája és konstrukciója – és tulajdonságai).
- A számítógépek segítségével „nukleáris atomjelenségek” matematikai modelljei is megépíthetőek, és kiszámíthatóak az űrrepülések röppályái: pl. a legénység nélküli „Pionier”, vagy a legénységgel rendelkező Armstrong holdmisszió esetében. – „sikereket értek el a Tudományok és a Művészetek területén és ezek összefonódásában”…- az Úrban.
Klasszikusan az „e l f o g a d á s o n” alapuló tudomány az orvostudomány.
A klasszikus metódus, a tünet kezelése, de így - vagy úgy orvosi eszközök használatával, számítógépekkel (topográf, szív – ultrahang, stb.) – mindez eléri a t u d a t o t (mondanám, hogy emberi tudatot). Végül is az Úr hozza létre a tudat állapotokat, amelyek m e g e r ő s í t i k, vagy megállapítják, hogy ez a – helyes és az (orvosi) mesterségnek megfelelő. De ez nem minden – pl. a pszichiátriában előfordulnak úgynevezett mellékes reakció, vagy akár csodák is.
Az igazság megjelenik, olyan tudományágban is mint a Jog. Ha 2 vagy 3 tanú vallomása megegyezik, az előzőleg megállapított tényekkel, akkor azt mondjuk, hogy igazat mondanak.
A tudományos konvenciók, melyek elgondoláson és t u d a t a n a l í z i s e n alapulnak - az Úr Tudatában „földi életként” jelennek meg. Nem jött ez létre azonnal – legalább 6 ezer év kellett hozzá tekintve a méretét, a mennyiségét, a sokszínűségét és az egyediségét (összefonódást) ami sok ember „számára” és „esetében” nem természetes…
- Észrevehető, hogy a „földi élet” az Úrnál nagy valószínűséggel „előre” elkészített, és talán „itt a földön”minden 100% eleve elrendelt. Ezt az elméletet támasztja alá a logikai analízis a mindenható megközelítés esetében.
- Ezért az igazság problematikáját így fogalmaznám meg:
- léteznek objektív és szubjektív igazságok;
- az objektívek azok – amik az Úr létezésre és tulajdonságaira vonatkoznak – részben;
- részben az Úr tulajdonságaira és a „földi életre” vonatkoznak – az Úrban keletkezett földi életre és tudományos konvenciók – a szubjektív igazságok, feltételezés – tézis elven alapulnak: azaz ha ez jelen van – akkor az fog bekövetkezni - Az élet minden területének, a Tudományoknak, a Művészeteknek, a Tehnikának meg van a „saját” Frigyládája - melyek előre elkészíttettek az Úr által és az Úrban – melyekkel „irányítják” azokat.
- Ha az ember nem szenved (hosszan), csodálni tudja az Úr Alkotását, mint Szt. Ágoston.
- Meg kell viszont jegyezni, hogy nem tudni, hogy az Úr mindig is létezett-e és, hogy a folyamatok: legyenek akár csak gondolati, legyenek Hatalmasak – vagy Úrtudatosak, mindig is léteztek-e vagy volt e valamikor kezdetük…
Igaz talán Immanuel Kant tézise, mely szerint: „fejlődés zajlik…”

Andrzej Józef Jan Tęczar